AutósTITKOK
 

 
Hírlevél archívum

Ezen az oldalon a korábban kiküldött hírlevelek közül azokat gyűjtjük össze, amelyeket nem a feliratkozás utáni sorozatban küldünk ki, hanem dátumhoz kötődően, így csak azok kapták meg, akik a küldéskor már fel voltak iratkozva. Azokat a hírleveleket is elhelyeztük itt, amik már aktualitásukat vesztették, de visszamenőleg is tanulságos anyagok.

Azért nincs itt túl sok, mert a korábban hírlevélként küldött cikkeket sok esetben beépítettük az AutósTITKOK e-könyvbe, így azok már csak a könyv megvásárlóinak állnak rendelkezésre.


2009. ősz: mit tegyen, ha a bank az Ön autójára pályázik?

Mit tegyen annak elkerülésére, hogy a bank elvegye az autóját, és attól olyan áron szabaduljon meg, hogy az Önnek nagyon ne legyen jó?

 
Ha Ön nincs ilyen helyzetben, de barátai, ismerősei között van, aki igen, biztos megköszönik, ha Ön felhívja figyelmüket erre az anyagra.
 

Ha egy bank visszavesz egy autót, akkor attól legtöbbször bennfentesek által leuralt árverésen, (mi ez, ha nem maffia?) nagyon gyorsan és nagyon olcsón szabadul meg. Ez olyan alacsony összeget jelent, ami a banknak kifizetendő hátralékot sokszor még akkor sem fedezi, ha az autót nem "önsorsrontó" konstrukcióval vásárolták.

"Önsorsrontónak" nevezem azokat a konstrukciókat, amelyek 8-10 éves, vagy hosszabb futamidejűek, és extrém alacsony (20 % alatti) kezdőrészlettel indultak. Ezekkel az a rendkívül nagy baj, hogy az autó értéke a futamidő alatt szinte soha nem fedezi a finanszírozó felé fennálló tartozást. Így, ha valami gond támad, akkor az autó eladása után, még normál piaci körülmények között is nagyon-nagyon sokat kell "zsebből" törleszteni a bank felé, nemhogy válság, és az a bankok által egyoldalúan módosított hitelszerződések idején.
Az extrém hosszú futamidőket 2009-ben megszüntették (magánszemélyeknél 7, cégeknél 8 év lett a maximum), és minimum 20 % befizetéssel lehet indulni, de még mindig jócskán lehet veszélyes finanszírozásokat találni, ráadásul, a kezdőrészletre vonatkozó szabályozást is meg lehet kerülni, ha valaki nagyon akarja.

A biztonságos hitelfelvételhez és az adósságcsapdák elkerüléséhez kikerülhetetlen segítséget nyújt az AutósTITKOK megoldáscsomag! Precízen kiszámolhatja, hogy az Ön anyagi helyzetében mekkora hitelfelvételt engedhet meg magának, és leellenőrizheti, hogy tudja-e majd fizetni!



Ha a bankra "bízza" az autó értékesítését, akkor legtöbbször nem csak az autót veszíti el, hanem még azt jelentős summát is törlesztenie kell, ami az autóért kapott nevetséges összeg, és a tartozás különbözete. (Arra is számíthat, hogy a "kedves" bank mindenféle kitalált költségekkel jön elő, ami tovább ront az Ön helyzetén.) Ráadásul mindennek tetejébe még BAR listára is kerülhet, így majd egy javuló gazdaságban sem lesz esélye jó darabig hitel segítségével autót, vagy lakást venni.

Ha Ön, saját maga adja el az autót, és időben, akkor a lehető legkisebbre csökkentheti a különbözetet, sőt még pénze is maradhat: akár néhány százezer forint, amiből egy megfelelő műszaki állapotú autót be tud szerezni, amit a nehéz idők elmúltáig használhat. (Egy öregebb, ezért olcsó, de kiváló állapotban lévő autó megtalálásához is kiváló segítséget nyújt az AutósTITKOK eBook I. kötete. Az átadott megoldás segítségével biztonságosan vásárolhat használtautót, elkerülve az átveréseket, a széthajtott, karambolos és tessék-lássék kijavított vagy lopott autókat.)

Annak elkerülése, hogy a finanszírozó pénzintézet visszavegye az autót, nem egy bonyolult trükk. A lényeg, hogy még akkor kezdje el árulni, amikor már kezd gyanússá válni, hogy a következő részletet esetleg nem tudja majd fizetni. Sőt, én már akkor meghirdetném, amikor a fenntartás, szervizelés, karbantartás kezd nagyon nagy teherré válni. Ne várjon az utolsó pillanatig!
Ne bízzon naiv módon a helyzet jobbra fordulásában! Ha időközben mégis javul a helyzet, még mindig dönthet úgy, hogy mégsem adja el.
Ne legyintsen, hogy "a francba, vigyék az autót, ha vinni kell, addig is legalább van mivel járni…"! Az ilyen hozzáállás nagyon sokba kerül. Higgye el, a bank nem nyugszik!
Drága, dörzsölt és gyakran gerinctelen ügyvédekre is van pénzük, Önnek viszont, ha az autót sem tudja fizetni, garantáltan nincs lehetősége ilyet megbízni. Az gatyáját is elveszik, akkor is, ha Ön úgy gondolja, hogy "hajrá, úgysincs semmi a nevemen". Higgye el, megtalálják a módját! Sajnos ma a világunkban az akasztófára való bankárok az urak! (Legalábbis ők azt hiszik, és sajnos látszólag így is van.)
Minderre az csak rátesz, hogy a visszavett autókat a piac alacsonyabbra értékeli a normál menetben eladottaknál (okokat lásd a lentebbi keretes részben), és még ennél az alacsonyabb piaci árnál is jóval kevesebbet cserél gazdát az autó, hiszen az értékesítés sokszor bennfentesek felé, mesterségesen lenyomott áron történik. Ezzel a bank sem jár igazán jól, de olyan személyes érdekek vannak a dolog mögött, amikbe az is belefér, hogy nem csak Önt, de a bankot is "lehúzzák".

 

Mi tehát a megoldás?
 

Ne várjon az utolsó pillanatig! Amint úgy látja, hogy baj lesz, de legkésőbb akkor, amikor már nagyon valószínű, hogy a következő részletet, vagy a következő időszakos szervizt nem fogja tudni kifizetni, azonnal hirdesse meg az autót! Ha Ön adja el, és így tudja visszafizetni a hitelt, mindenképpen jobban jár, még akkor is, ha az eladási ár nem fedezi teljesen a hátralékot, és Önnek kell zsebbe nyúlni. Higgye el, Ön sokkal jobb áron fogja tudni eladni az autót, még a mostani bedugultnak hitt autópiaci helyzetben is, mint a bank! Százezreket nyerhet! Ha még egyéb hitelei is vannak, ez megmentheti a legsúlyosabb anyagi katasztrófától, szélsőséges esetben a kilakoltatástól.
Ha el tudja adni az autót hitel-átvállalással, az is jó megoldás. Még az jó, ha ez egy az egyben nem megy, akkor a fennmaradó különbözetet kifizeti a vevőnek, csak vállalja át a hitelt.

Kivétel nélkül az a jobb megoldás, ha az autót Ön értékesíti, és nem várja meg, amíg a bank elveszi, és ők adják el töredék áron. A különbözetet az Ön zsebéből veszik ki!

Tehát, visszatérve a gondolatmenetünkhöz, a fizetésképtelenség első jeleire hirdesse meg az autót! (Az AutósTITKOK megoldáscsomag megadja a ma elérhető legrészletesebb segítséget, hogy az eladás a lehető leggyorsabban, és a lehetséges legmagasabb áron menjen!) 

 
Igaz-e, hogy most nem lehet jó áron és gyorsan autót eladni, mert bedugult a piac?

 
Szakértők szerint ez koránt sincs így! A piac csak a bankok által visszavett autókkal telített!

Ezeket mi különbözteti meg a többitől? Ezek megvásárlásával kapcsolatban miért inti óvatosságra minden szakértő az autóvásárlókat? Egy olyan autó, amit visszavettek, azért jutott erre a szomorú sorsra, mert nem volt pénz a finanszírozásra. Az esetek szinte 100 %-ában ez azt is jelenti, hogy az autó, a visszavételt megelőző hónapokban, vagy akár években nem kapta meg a megfelelő ápolást, karbantartást, szervizelést. Egy ilyen autó nagyon rossz vétel!


 
Van megoldás arra is, hogy az autót
egyáltalán ne kelljen eladni?

 

Annak elkerülésében, hogy az autót el kelljen adni, az is segíthet, ha mozgósítja azokat a tartalékokat, amik a "bokájában" vannak. Mire gondolok? Ha kihasználja azokat a lehetőségeket, amiket a fogyasztás-csökkentés és az egyéb autózási költségek csökkentése terén az AutósTITKOK eBook II. kötete tartalmaz, könnyen lehet, hogy annyi pénzt takaríthat meg, amennyi segíthet megúszni azt, hogy meg kelljen válnia autójától.

Eddig tartott a válság és a bankok mohósága által ihletett cikk, azonban ezen felül rengeteg átadandó információ van még a tarsolyomban, amivel bárki tíz- és százezrekhez juthat, illetve takaríthat meg az autózással összefüggésben.

Ez az információ Önnek már birtokában van! Ha úgy gondolja, hogy az AutósTITKOK megoldáscsomag segíthetne barátainak, ismerőseinek is elkerülni, hogy a hiénák vegyék el az autóját, akkor kérem ajánlja nekik is!

***


2006. ősz: mi előre szóltunk! (Ez a hírlevél, első megjelenésekor jóval megelőzte az Il Ferro botrány kipattanását. 2006. decemberétől, több hónapig ez volt az feliratkozáskor kiküldött első anyag. Ezt a cikkünket a Totalcar is leközölte.)

A cikk az első kötet témájához illeszkedve, az autófinanszírozás egy speciális módjával, illetve annak veszélyeivel  foglalkozott.

Ma már egyik cég sem működik, így a cikk teljesen aktualitását vesztette, viszont komoly figyelmeztetésül szolgál, hogy több ezer ember bedőlt nekik. Ennyire nem szabad akarni új autót, hogy a józan gondolkodást teljesen félretegyük!

Beszúrás 2007. április 15-én:

Az Il Ferro, "a reklámautós cég" már február óta nem fizet ügyfeleinek. Legújabban ez az értesítés olvasható weboldalukon: 

"Cégünk átmenetileg olyan pénzügyi helyzetbe került, hogy a szerződésekben egyébként is biztosított, 3 hónapos szerződés felfüggesztési jogával kénytelen élni. Ezt a jelenlegi helyzetben az aktuális ügyfélszám nagysága is megkívánja, ugyanis a létszám, illetve a probléma nagysága nem teszi lehetővé, hogy 2-3 héten belül hathatós partneri segítséget kaphasson a cég. Ügyfeleinket ezúton semmiféle anyagi hátrány nem érheti, hisz a szerződés lejárata értelemszerűen 3 hónappal kitolódik. Az utóbbi hetekben munkatársaink, megkezdték az ügyfelek megfelelő tájékoztatását az átmeneti problémáról, illetve egyben kérjük ezúton is szíves megértésüket és türelmüket!"

Mi vezetett ide, és miért lehetett ezt már jó rég óta, előre látni? Vajon fog-e valaha fizetni az Il Ferro és mi lesz a többi hasonló céggel?

2006. első felében még úgy hangzott, mint bennfentes információ, amit jól értesült autósok súgtak egymásnak, aztán elterjedt, sokan örültek neki, sokan kétkedéssel figyelték, ma azonban ott tart a dolog, hogy akik szerződtek, egyre inkább aggódva figyelik a fejük felett függő Damoklész kardját tartó egy szál lószőrt.

2006. nyarán még meglepődtem, amikor az autóm szélvédőjére helyezett hirdetésben nagy betűkkel ezt állt:

"Ingyen autó!"

Hmmmm! Ez jól is hangzik, meg gyanúsan is - gondoltam - nézzük meg mit takar! Továbbolvasva jött a meglepetés: "jé, ezek tényleg komolyan gondolják!"

2007-ben már biztosan senki sem olyan "újszülött" autós, hogy ez a "vicc" még most is új legyen neki. Aki nem hallott az Il Ferro-ról, vagy a Hírautóról, annak lehet, hogy azt is el kellene mondani, hogy az ember a Holdra lépett.

Na, jó, lehet, hogy veréb...? öööö, vagy milyen madár is? Ja! Túlzok..., és azért pár szóban tisztázni kell, hogy mi a lényeg... (Csak rossz szóvicc! Tudom, tudom! Túzok. Nem én, a madár.)

Szóval arról van szó, hogy ezek a cégek elvileg reklámozókat közvetítenek, akiknek hirdetésével kitapétázzák a család négykerekű kedvencét (ami szerintem ettől egyből egyszerű használati tárggyá degradálódik) és ezért cserébe fizetnek egy bizonyos havi fixet, sőt, ha rajtuk keresztül vásárolok adott típusválasztékból újautót, akkor azt akár 0 % kezdőrészlettel elhozhatom. 

Hát, ez elsőre nem hangzik rosszul, legalábbis annak, akit nem zavar, hogy autója mozgó plakáttá válik. Először azt gondoltam, mindjárt fel is hívom olvasóim figyelmét a lehetőségre. Mielőtt azonban "csak úgy" kiküldtem volna az információt, az AutósTITKOK szokásához híven, utánanéztem kicsit alaposabban a dolog hátterének.

Nézzük meg tehát közelebbről, hogy valóban csak ennyibe kerül-e az egész, illetve, hogy milyen tényezőket kell átgondoljon az, aki belevág a dologba!

Miközben utánanéztem az ügynek, két nagyobb céggel találkoztam. Az Il Ferro Kft-vel,  és a Hírautó Kft-vel, azonban az ezzel foglalkozó cégek száma állítólag már vagy tízre rúg.

Az alábbiakat a két cég információs anyagainak áttanulmányozása, egy velük kapcsolatban álló márkakereskedés megkérdezése, és a témával foglalkozó internetes fórum-hozzászólások, beszámolók, és megjelent cikkek átolvasása után, valamint a közterületi reklámozásban meglévő 12 éves tapasztalatom alapján állítottam össze.

2007. február 27:

Megszakítjuk adásunkat, rendkívüli híradás!

2006. ősze óta már létezik, mint köszöntő hírlevél ez az írás. Ez a keretes rész az Index február 27-i cikke miatt került ide, amiben arról számolnak be, hogy a szerződés szerinti, hó eleji szemlét és kifizetést az Il Ferro márciusban a hó elejéről a végére tolta. Az Il Ferro weboldalán egy rövid kommüniké azzal indokolja ezt, hogy a cég élén vezetőváltás történt, amelyet a KFT teljes átvizsgálása és pénzügyi átszervezése követ. (http://index.hu/gazdasag/magyar/ilferr070227/)

Anélkül, hogy félrevernénk a veszélyt jelző harangokat, ez azért okot adhat a szemöldök nagy magnitúdójú kilengésére mind függőleges, mind vízszintes irányba, már csak azért is, mert az Index szerint, cikkük megjelenése idején, az Il Ferro budapesti központja napok óta elérhetetlen volt.

Egyelőre tételezzük fel, most még minden rendbe jön, és az Il Ferro folytatja működését, és ez az átszervezés nem jelenti azt, hogy itt a vége, fuss el véle... (Márt csak azért is, "fuss" mert az autót sokaktól lesz kénytelen visszavenni a bank...)

Nos visszatérve az eredeti irományhoz, lássuk mit is ígérnek?

Ha jelenleg is használt (maximum 5 éves) autója részleteinek fizetéséhez szeretne segítséget kapni, akkor be kell fizetnie egy nem jelentéktelen összeget: 2 éves szerződés esetén a Hírautónál ez 180.000,- Ft, az Il Ferro-nál 177.000,- Ft.
Ha ennél hosszabb időt szeretne, a Hírautónál 4-évre van mód 340.000-ért az Il Ferro-nál 5 évre 333.000-ért.
Az Il Ferro a szerződés létrejöttétől kezdve a reklámok elhelyezéséért cserébe havi 50.000,- Ft-tal, a Hírautó 2 év esetén havi 30.000,- 4 év esetén havi 40.000,- Ft-tal járul hozzá a hiteltörlesztéshez.
Ezért Önnek viszont munkanapokon naponta 40 km-t meg kell tennie az autóval, aminek természetesen folyamatosan tisztának is kell lennie, és havonta egyszer meg kell jelenjen egy ellenőrzésen a reklámcég irodájában. (A reklámok megjelenítéséért fizetett díjat is ekkor fizetik ki.)

Ha tényleg "ingyen" autóra vágyik, akkor a cégek által meghatározott típuskínálatból, az általuk megadott márkakereskedő(k)nél akár 0 %, (esetenként 10-15 %) kezdőrészlet, és 5-10.000,- Ft regisztrációs díj megfizetése mellett választhat gépkocsit. A havi részlethez mindkét cég max. 40.000,- forintig járul hozzá. Cserébe, munkanapokon naponta 30 km-t meg kell tegyen az autóval, aminek természetesen ebben az esetben is folyamatosan tisztának kell lennie, és havonta egyszer ekkor is meg kell jelennie egy ellenőrzésen.

Mindkét cég korrektnek tűnik abból a szempontból, hogy nem árulnak zsákbamacskát, a szerződéses feltételek mindkét honlapon megtekinthetők.

Mi az, amit feltétlenül meg kell fontolni?

Az első dolog: az általuk közvetített autóknál az alku lehetősége mind az autó árából, mind a hitelből szinte nulla, listaáron kell vásároljon, az aktuális akciókat sem veheti igénybe, sőt a márkaszervizt sem Ön választhatja meg! Oda kell vigye az autót időszakos szervizekre, ahol vette, ami viszont várhatóan jóval többe kerül, mintha Ön választhatná meg a helyet. (Már csak a megtett töblletkilométerek miatt is.)
Mit gondol miért van ez így? Nem nehéz kitalálni, hogy a cégek megkapják a maguk nem csekély jutalékát az ügyletek után. Na persze, mondhatná, hogy "kit érdekel, hiszen az autó végső soron (majdnem) ingyen van".

Igen ám, de itt még nincs vége!

Mindkét cég szerződésében az van, hogy a megállapodás 30 napos felmondással bármely részről megszűntethető. Ez első ránézésre újautónál akkora gondot nem jelent, végül is, ha a cég becsődöl, egyszerűen csak hálás lehet az ajándék hónapokért. (Na persze, a maradék hónapokban, pedig egy lényegesen drágább hitelt fizethet, mint amit Ön alkudott volna ki, már, ha tudja egyáltalán fizetni! Kicsit lentebb azt is elolvashatja, hogy bizonyos körülmények között, milyen extra veszélyt jelent ez! Nem csak az autóját veszítheti el, hanem még a felett is fizethet a banknak!)

Mi viszont a helyzet akkor, ha az Ön meglévő autójára szerződik? Ha ők felmondják a szerződést, visszajár-e az elején befizetett összeg? A szerződések szerint igen, az Il Ferro-nál egy kivételt említve, ami a "Reklámszolgáltató rendkívüli felmondása". Hogy ez micsoda, arról egy árva szót sem találtunk.
A Hírautónál ezt úgy fogalmazták meg, hogy az összeg nem jár vissza, "kivéve ha a szerződés a reklámszolgáltató rendes felmondása révén szűnik meg". Ez lényegében ugyanaz pepitában, mint amit az Il Ferro-nál olvasunk.

Azt is érdemes megfontolni, hogy ha a cég nagyon akar, a szerződés pontjai alapján biztos talál olyan hibát a vele szerződő magatartásában, amitől a felmondás "rendkívüli", vagy "nem rendes" lesz.

A következő meggondolandó dolog, az eddigiekből következik: ha a szerződés bármikor megszűntethető, és a cégek megkapták a jutalékukat, illetve használtautók esetén a belépési díjat, akkor 

mi tartja majd őket vissza,
hogy bármikor szerződést bontsanak, 

ha úgy látják, hogy nem tudnak nyereségesen üzemelni?

Mivel főállásban több mint tíz éve a közterületi médiaszakmában dolgozom, van rálátásom erre a piacra. Higgyék el, ennél látványosabb, könnyebben koordinálható, és jobban mérhető reklám-megjelenítési ötletek tűnnek el havonta a süllyesztőben. A hirdetők sajnos nagyon konzervatívan gondolkodnak. Ritka, hogy hajlandók mást is kipróbálni, mint a már bevált közterületi hirdetőeszközöket. Ami hirdetéseket eddig (2007. februárig) láttam Il Ferro-s "reklámautókon", az leginkább a gagyi-kampány kategória, ráadásul egy kivételével más médiumokat hirdet barterben.
Ez bevételt nem jelent a cégeknek, így belátható, hogy eddig reklámbevételük nem keletkezett, a kiadásokat egyelőre az új belépők regisztrációs díjaiból és/vagy hitelből tudták fedezni. A Hírautó weboldalán látszólag nem csak barter-kampányok szerepelnek a referenciák között, de (habár lehet, ez az én hibám) egy ott bemutatott hirdetést sem láttam még az utcán gurulni.

Számoljunk csak!

Ha azt vesszük, hogy akkor éri meg fenntartani egy reklámcéget, ha minimum 8-10.000,- Ft-ot tisztán megkeresnek a felületeinken havonta, és figyelembe vesszük, hogy nagyon optimista számítás esetén, egy közterületi médiacég átlagosan 80 %-os kihasználtságra számíthat, akkor mennyit kell fizetnie egy hirdetőnek 1 autóért, hogy a reklámcég hosszú távon talpon maradjon? Durva számítás után, cirka 60.000,- Ft jön ki. 

(A számítást a HVG cikkében közzétett összeg is igazolta utólag: a hirdetőknek egy felmatricázott autó 60.000,- Ft + ÁFA-ba kerül.)

Ha csak Budapestet vesszük, egy 100 db-os kampány lehetne kb. a látható kategória, de az is csak akkor, ha az autók naponta legalább 4-5 órát úton lennének, és sose garázsban, vagy udvarban parkolnának, hanem mindig közterületen. (Ezzel szemben az előírások ennek töredékére kötelezik csak a szerződőket, akik ráadásul ott parkolnak az autóval, ahol akarnak.) 

Már ez is 6.000.000,- Ft lenne a hirdetőnek, csak a bérleti díjért. Országosan minimum 400 autótól lenne látható a kampány, az már 24.000.000,- Ft. Ennyiért már nagyon jó minőségű, és nagyon jól mérhető kampányokat lehet készíteni közterületen a hagyományos eszközökkel. (Pl. egy 500 darabos, országos, optimális lefedettséget nyújtó óriásplakát kampányt, ami egy hónapon keresztül, éjjel nappal állandóan látható. Nincs az a marketing igazgató, aki ezzel szemben megkockáztatna egy nagyobb autós kampányt. Egy gyengén sikerült óriásplakát-kampányért még nem rúgtak ki marketingest, azért azonban már nem keveset, mert kipróbált valami nem bevett dolgot, ami aztán nem jött be.) 

Az eddig látott hirdetésekből is kiderül, hogy komoly cégeket nem sikerült meggyőzniük arról, hogy használják ezt a reklámeszközt, és a kevésbé komolyakból sem sokat. Még mindig sokkal több "Il Ferro" feliratú autót látni, mint ami valóban reklámoz is valamit. Ami barterben hirdetett médiumokat illeti, az szintén az Il Ferro-t hirdeti, hiszen a cserébe a médiumoknál kapott reklámfelületeken önmagukat reklámozzák.

Egy időben az egyik taxis cég autói teljesen reklámba öltöztetve járták a Főváros utcáit. Hiába volt ez látványos megoldás, már egy jó ideje nem láttam ilyet, pedig akkor nem csak részfelületek, hanem a teljes autó fel volt öltöztetve. Akkor még komolyabb hirdetők is használták ezt a lehetőséget, de úgy látszik "elfáradt" a médium. Több hasonló kezdeményezés befuccsolt már.

Ez a kis elemzés is komoly kérdéseket vet föl a szerződések távlati finanszírozásával kapcsolatban. Jelenleg folyamatosan növekszik a szerződések száma. Mára már 5.000 felett jár az Il Ferro-s autók száma. Ez havi 200 Millió (!) Ft kiadást jelent nekik, amit jelenleg szinte kizárólag az új saját-autós belépők regisztrációs díjaiból és az újautók után járó jutalékokból, esetleg hitelből fedeznek!  

Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ez utóbbi, a tiltott piramisjátékok egyik fő jellemzője!

(Az, hogy nem folyik valódi szolgáltatási ill. termék-forgalmazási tevékenység, csak a tagok száma nő, és a belépések finanszírozzák a kifizetéseket, a klasszikus piramis- vagy pilótajátékokra jellemző.)

Ha a tényleges hirdetők továbbra sem kopogtatnak nagy kampányokkal az Il Ferro és a Hírautó ajtaján, és az új szerződések száma elkezd csökkeni (ami megjósolható, hogy a most tapasztalt nehézségek következtében hamarosan meg is történik majd), könnyen lehet, hogy nemsokára a bűnügyi híradásokban lehet majd róluk hallani.

Sajnos a fentebb említett indexes híradás előre vetíti, hogy ez már nem is lehet olyan messze. A bizalom pillanatok alatt megrendülhet az új belépők részéről, akik emiatt úgy dönthetnek, hogy várnak egy kicsit. 

Ha pár hónapig jelentősen visszaesik az új szerződők száma, akkor reklámbevételek híján nem lesz miből fizetni az eddigi szerződők havi díját, kitör a botrány, a cég vagyonát (miután a tulajdonosok kimentettek nem kevés milliót) zárolják, hitelt sem kapnak, és az egész dolog összedől, mint egy kártyavár.

Ez pedig biztos nem fog megállni az egyik cég berkein belül. Az egyik összeomlása megingatja a bizalmat a többiek felé, mindenhol ugyanez lesz a forgatókönyv, ráadásul a médián esetleg mégis elgondolkodó hirdetők sem fognak bízni a cégekben, így azok sorra fognak fizetésképtelenséget jelenteni.

Ami még szintén elgondolkodtató, hogy az Il Ferro és a Hírautó bejegyzett alaptevékenysége is távol áll a reklámozástól. A fórumokon olyasmit is lehetett olvasni, hogy egy médiavásárló cég fel kívánta ajánlani nekik közreműködését az ügyfélszerzésben, amitől viszont elzárkóztak.
Az pedig már a nyerészkedés, vagy inkább a szánalmasság netovábbja, hogy az Il Ferro egy SMS nyereményjátékot indított, amiben a megválaszolandó kérdés az, hogy mi Magyarország fővárosa: Budapest, vagy Moszkva? Aki ezt a kérdést kitalálta, az nagyon ostobának nézi az embereket. Lehet, hogy nem csak ebben?

Végül még egy dolog, amit alaposan át kell gondolni!

Az az összeg, amivel a Hírautó, vagy az Il Ferro hozzájárul az autó részleteihez, jövedelemnek minősül, ami után, ha nyugodtan akar aludni, sajnos adóznia kell! Ez egyébként előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz, hiszen az Il Ferro a fent említett átszervezést követően már csak átutalással fog fizetni, tehát nem maradhat titokban a jövedelem.

A mértékről megoszlanak a vélemények, de az összeg minimum 18 százalékát, sok esetben 25 százalékát, nem ritkán akár felét is elviheti az adó! Hát, ezzel az "Ingyen autó" megnevezés némileg indokolatlanná válik ugye... (Ha a pénzt nem Ön kapja kézhez, hanem azt a reklámcég fizeti Ön helyett a finanszírozónak, attól az még az Ön jövedelme, tehát adót kell utána fizetnie.)
Az már csak hab a tortán, hogy az egész ügylet számviteli - adóügyi rendezettsége, ezáltal jogszerűsége igencsak homályosnak tűnik. A weben megtekinthető szerződésekben nem találtam még csak utalást sem arra, hogy milyen számviteli háttere van a kifizetéseknek.


Nézzünk utána kicsit alaposabban
annak is, hogy
a dolog mennyire is térül meg!


Mi a helyzet, ha a jelenleg is használt autójára szerződik?
Hogyan számoljon?

Ha mondjuk a Hírautónál a 2 éves szerződésre befizetett 180.000,- Ft-ot vesszük, és az azért cserébe kapott havi 30.000-et, akkor hogy néz ki a dolog?

Ha a legrosszabb adózási esettel számolunk, akkor a 30.000-ből adózás után cirka 15.000,- marad, amiből, ha az autót átlag 5 naponta lemosatja, (minimális 500 Ft-tal számolva mosásonként, ami havonta 3.000,- Ft) marad havi 12.000,- Ft. 180.000 osztva 12.000-el az 15, tehát a Hírautó voltaképpen 15 hónap alatt fizeti vissza a befizetett 180.000,- forintját. A maradék 9 hónapban lesz nyereséges a bolt. 9 x 12.000 az 108.000,- Ft.
Kérdésem, hogy ezért a 108.000,- forintért érdemes az autót 2 évre felmatricázni, és vállalni mindazt a macerát, ami ezzel jár?

Amit pedig a mosásról írtunk, az nemigen úszható meg. Budapesten, 4-5 naponta biztos, hogy le kell takarítani az autót, hogy az tiszta legyen, és megfeleljen a szerződéses feltételeknek. Utcán tilos autót mosni, a legolcsóbb gépi mosást, illetve a kutaknál található önkiszolgáló mosást használva is átlagosan kb. 500,- Ft elmegy alkalmanként a tisztításra. No persze, amúgy is érdemes az autót tisztán tartani, de azt a kb. havi 1.000,- Ft-ot, amit akkor is erre költene, ha nem kötelezik rá, mégsem vonjuk le a havi költségekből, hiszen azt bele sem vesszük a számításokba, hogy ha messze lakik a reklámcég irodájától, és/vagy a szervizelést kötelezően végző márkakereskedéstől, (pl. a Hírautó egyetlen Opel kereskedéssel volt kapcsolatban az eredeti anyaggyűjtéskor - 2006. őszén) akkor még jelentős üzemanyagköltségekbe is kerül szerződéses kötelezettségeinek betartása.

Nézzük, a többi esetben mi a helyzet?

A fenti számításokat alkalmazva:

Cég / szerződés
tartama / adózás
Befizetett
összeg (Ft)
Havonta
kapott
összeg (Ft)
Ebből
a haszon:
(Ft)
Megtérülés hó / össz. haszon
(Ft) / hány hó alatt
Hírautó / 2 év / 50 % 180.000,- 30.000,- 12.000,- 15 / 108.000,- / 9
Hírautó / 2 év / 25 %
180.000,-
30.000,-
19.500,-
9 / 292.500,- / 15
Il Ferro / 2 év / 50 %
177.000,-
50.000,-
22.000,-
8 / 352.000,- / 16
Il Ferro / 2 év / 25 %
177.000,-
50.000,-
34.500,-
5 / 655.500,- / 19
Hírautó / 4 év / 50 %
340.000,-
40.000,-
17.000,-
20 / 476.000,- / 28
Hírautó / 4 év / 25 %
340.000,-
40.000,-
27.000,-
13 / 945.000,- / 35
Il Ferro / 5 év / 50 %
333.000,-
50.000,-
22.000,-
15 / 770.000,- / 45
Il Ferro / 5 év / 25 %
333.000,-
50.000,-
34.500,-
10 / 1.725.000,- / 50

Természetesen az utolsó oszlop nyereségére csak akkor számíthat, ha a cégek akkor még létezni fognak, és Önnel sem bontottak szerződést.

Nem feltételezek rosszindulatot egyikről sem, de minden bizonnyal jól kiszámolták, hogy ha nem sikerül elegendő reklámozót találniuk, mikor kell abbahagyniuk: jó párszor tízmillió forinttal az előtt, hogy a bevételek és a kiadások görbéje metszené egymást...


Akkor  mi az ábra, ha újautót vesz a reklámcégeken keresztül?

Ha alaposan utánaszámol, hogy mit nyer valójában, lehet, hogy nagyon érdekes dolgok derülnek ki. Vegyünk alapul, egy 1,4-es viszonylag jól felszerelt H Astra Essential-t. A példa szerinti autó listaára 2006. szeptemberben 3.587.000,- Ft volt. Ha közepesen ügyes alkuval ezt mondjuk 9 %-kal lealkudhatná, akkor megtakaríthatna 322.830,- Ft-ot. Említettük, hogy a reklámcégeken keresztül vásárolt autóra szinte nulla az alku lehetősége. Mondjuk, ennek ellenére, mert nagyon ügyesen tárgyal, 50-60.000,- forintnyi ezt-azt megkap ingyen. A különbözet tehát cca. 260.000,- Ft.
A hitelre vegyünk például 36 hónapos futamidőt. Ha a finanszírozásra is ügyesen alkuszik, illetve, ha ragaszkodik az Ön által vitt finanszírozóhoz, szerény számítások szerint is akár havi 10-15.000-el kevesebbet fizet, mintha kénytelen lenne elfogadni a kereskedő által ajánlott feltételeket. (A különbözetbe az is beleszámít, hogy reklámautó esetén a törlesztést az egészségtelenül alacsony kezdőrészlet, és a drágább kiinduló ár miatt lényegesen magasabb összegre fizeti, ráadásul általában jó hosszú futamidőre.)
A reklámcégtől kapott 40.000,- forintból, amiből 25 %-os adózás után csak 30.000,- marad, ha levonjuk a mosatásra költött összeget, (3.000,- / hó), és azt, amennyivel drágább a hitel (15.000,- / hó) máris kb. 12.000,- forintra apad az a hozzájárulás, amivel a reklámcég segíti a hitelfizetést. (50 %-os adózásnál az összeg már a nevetséges kategóriába esik: 2.000,- Ft !)
Az pedig, amire a reklámcégek lehetőséget adnak, szinte mindenben ellentmond a bölcs autóvásárlás szabályainak.
0-10 % kezdőrészletre venni autót, illetve túlvállalni a finanszírozást, a 40.000,- forintos segítségre számítva (ami, mint láttuk valójában mindössze 12.000,- forint) mindenképpen nagy rizikó!

De ami még ennél is nagyobb probléma, az ha elhiszi, hogy az autó tényleg ingyen van, és olyan finanszírozást választ, amit (első látásra) egy az egyben fizet a reklámcég, akkor 6-12 évre elkötelezi magát. Ahogy fent láttuk, ez valójában azt jelenti, hogy havi 40.000 - 12.000 = 28.000,- forintos részletre szerződik, amiből, ha a reklámcég megszűnik (amire lássuk be, ennyi év alatt azért komoly esély van), nagyon hamar, havi 40.000,- Ft lehet. Nem mondhatja, hogy "kit érdekel, addig is ingyen használhattam az autót", hiszen ez az "ingyen autó" is havi 28.000,- forintjába került. Ráadásul, fel kell hívnunk a figyelmét, hogy ilyen hosszú  (8 év, illetve a feletti) futamidő, illetve az ilyenekhez általában társuló 10 %-os, vagy az alatti kezdőrészlet mellett, a hitelszerződés bármilyen okból való megszűnése esetén, az autó értéke MAXIMUM A FUTAMIDŐ LEGVÉGÉN, talán csak az utolsó 1 évben  FEDEZI a banknak még visszafizetendő hátralékot! Így, ha a reklámcég megszűnik, és Ön nem tudná a drága hitelt folyamatosan fizetni, nem csak az autót venné el Öntől a bank, de még jócskán fizethet is, ha nem akarja, hogy a bankár oligarchák további szankciókkal kedveskedjenek.

(Azt már nem is részletezzük, hogy ha a háttérben nem forintalapú hitel van, akkor az árfolyamváltozások mekkora gondot okozhatnak.)

A téma zárásaként tehát még egyszer: a rendszer egyes országokban tényleg működik, a két említett hazai cég nem tűnik eleve rosszindulatúnak, egyikük rendszere sem tűnik helyből csalásnak (az internetes fórumokon is olvastam beszámolókat olyanoktól, akik kapják tőlük a szerződés szerinti összegeket), azonban a fenti pontokat érdemes átgondolni, mielőtt valaki úgy dönt, hogy az ő segítségüket veszi igénybe autója finanszírozásához!

Mindenesetre, a következő hivatkozásra kattintva olvashat egy csalássorozatról, amit hasonló szisztémát ígérve követtek el: http://hvg.hu/itthon/20050929karosultak.aspx

Itt pedig a fentebb említett HVG cikket olvashatja részletesebben:
http://hvg.hu/itthon/20061213_hirauto
_ilferro_hartenegro_reklamauto/page1.aspx

(A cikk az Il Ferro-nál hivatkozik egy 180.000,- Ft-os regisztrációs díjra újautó esetére is, amit nem említ a cég weboldala, sem letölthető "újautós" szerződése nem igazol vissza, és a fórum hozzászólások is cáfolják.)

Egy újabb, az Il Ferro-ról szóló Index cikk (2007. április 20-i): http://index.hu/gazdasag/magyar/ferr070420

Az autón való reklámozás annyira nem bizonyult amúgy kifizetődőnek, hogy az IlFerróval és a Hírauótval egy időben más (nem átverésre épülő) rendszerben működő cégek sem foglalkoznak ma már ezzel. Volt több olyan is, ami akkor fizetett csak díjat, ha sikerül hirdetőt kiközvetíteni az autóra. A kapott összeg a reklámfelület méretétől és a reklámozási időtől függött. Ez esetben nem volt fix havi juttatás, viszont rizikó sem.


Azonban mindezek után a legfontosabb tanács: Önt se ösztönözzék a fenti lehetőségek arra, hogy a valós pénzügyi erejét meghaladó értékű autót vásároljon! Ha a céggel, amelyikkel szerződött történik valami, vagy szerződést bontanak Önnel, ott marad egy drága hitellel, amit továbbra is fizetni kell, ha nem akarja, hogy az autót visszavegyék Öntől, és e mellett még további súlyos pénzügyi veszteségek is érjék! Csak olyan kocsit vegyen, aminek részleteit Ön is tudná finanszírozni, és a megkapott pénzt tekintse ajándéknak.

Ugyanerre hívja föl a figyelmet a Vezess.hu egy cikke is: http://www.vezess.hu/hirek/ha_nem_tud_fizetni_ne/9442

Akkor jár tehát a legjobban, ha az AutósTITKOK e-könyvben leírt folyamatot végigkövetve kiválaszt egy használt- vagy újautót, jól lealkudja az árát, megtalálja hozzá a legjobb finanszírozást, majd, ha mindenképpen ki akarja használni a lehetőséget, erre az autóra köt szerződést az említett cégekkel.  
Így, biztosan kevesebb lesz a havi költsége, az alkun nyert pénz segít a regisztrációs díj megfizetésében, és ha a jövőben valami történik a reklámcéggel, Ön akkor is egy normális kamatú hitelt kell majd törlesszen.


Olvasson további izgalmas,
és rengeteg pénzt érő autós témákról!

Az AutósTITKOK elektronikus könyvre kapott visszajelzések leginkább arról szólnak, hogy olvasóink mennyire örülnek annak, hogy az AutósTITKOK szemléletét alkalmazva autóvásárlásuknál, hatalmas meggondolatlan kiadásoktól, illetve a megkapott információk segítségével, mekkora veszteségektől menekültek meg!

Ide kattintva olvashat ízelítőt a pénzügyi megfontolásokról szóló fejezetből, amelyhez ez a cikk is kapcsolódik.

A fejezet egyik legfőbb, érvekkel, számításokkal jól alátámasztott megállapítása, hogy autófinanszírozásra nem ajánlott 3 évnél hosszabb futamidőt, és 30 %-nál kisebb kezdőrészletet választani. Ezt a Hírautónál pl. eleve nem lehet betartani, hiszen 72, vagy 120 hónapos szerződés köthető csak náluk, 0-15 %-os kezdőrészlettel.

A tárgyalt témákat a most olvasotthoz hasonló alapossággal közelítjük meg, részrehajlás nélkül, több szempontból megvizsgálva, semmi lényegeset sem kihagyva tárgyaljuk. 

Dönthet úgy is, hogy 

"Autót akarok, bármi áron! Kedves AutósTITKOK, ne zavarj össze a tényekkel, se a szőrszálhasogató érveiddel, már döntöttem, hiába nem bölcs a dolog, kell és kész, mert attól fogom jól érezni magam, hogy úgy autóm lesz, és az érveid zavarnak az álmodozásban!" 

 - de ez egyenes út az anyagi nehézségek sivatagába, ahol biztos nem fogja magát jól érezni!

Ha Ön is szeretné magát felvértezni az autóvásárlás és a mindennapi autózás rizikói ellen, ne habozzon, és ide kattintva rendelje meg elektronikus könyvünket! Már egyetlen fejezet átolvasása az ár többszörösét hozhatja Önnek!


2007. február - egy olvasónk stílusos hozzászólása a fentiekhez

Mostani hírlevelünkben rendhagyó módon, de valószínűleg nem utoljára, egy kedves olvasónk írását tesszük közzé. Színes stílusban olvashatják el, hogy milyen könnyű egy hangzatos reklám miatt nagyon sok pénzt feleslegesen elkölteni.

Valószínűleg kiderül, hogy az eset leírója (Gyarmati József újságíró), sajnálatára csak ezek után találkozott az AutósTITKOK-kal.

Ez úton is köszönjük, hogy írását közzé tehetjük. Íme a beszámoló:

"A karácsony életem hatalmas üzletét vetítette elém, amikor a levélszekrényben megleltem egy veszprémi autókereskedés prospektusát szép, fényes papíron. A csillogó szalonban minden ragyogott. Csillogtak az új kocsik, villogtak az örök derűt, bizalmat árasztó arcokban a hófehér fogak, tehát minden tökéletes volt. Lökött, aki nem tér be ide. Betértem. Tudniillik az újságocska egyik cikke jól fölizgatott. Méghogy „ingyér” kapom a részleteket, ha engedem a majdani kocsimat teleragasztgatni pöttyös túrórudi reklámmal, vagy mifrancokkal. Kerül az nekem valamibe? Elviszi a gép, még a légellenállása sem sínyli meg, legföljebb a haverjaim röhögnek, ha meglátnak az utcán tépni egy jópofa sörrel - az oldalamon. De majd ha megtudják, hogy nekem ez mit tejel, naná, hogy én leszek a császár. Kiveri őket a ragya az irigykedéstől. Imígy elmélkedtem, máris repestem, s észre se vettem, hogy a régi slágert kezdem fütyörészni: „Meseautómon szállunk a felhők…” Uccu, el ne szalasszam, amit jósorsom az orrom alá tolt, máris vágtattam bele a nagy-nagy, diadalmas jövőbe. Avantgard szelek suhogtak körülöttem a légben. Ezt pont nekem találták ki, csóróként is zsírúj verdában feszíthetek akár már holnapután. Még a víz is kivert a gondolatra.

Odabent aztán előadtam, mi járatban erre, amerre a madár is ritkán költ… De hát ím, itt egy madár a személyemben. Palimadár. Majd én költök itten. Ültem az ügyvezető előtt és mondtam, mondtam miért jó ez nekem, ő pedig hagyta magát meggyőzni. A végén már velem kezdett lelkesedni, csaknem az ölembe ült, sőt megígérte /ha már így együtt, összemelegedve…/, a közel húszéves Nissanomat, meg az udvarom sarkában rogyadozó 105-ösömet is elszállíttatja, és négyszáz lepedőben beszámítja az árba. Oly nagyon örült velem, hogy még egy CD-s rádiót is fölkínált ajándékba. Ettől annyira meg voltam főzve, hogy már csak torma kellett volna hozzám a nagy asztali boldogsághoz.

Van is épp az udvaron egy ezüst Fábiája - mondta - most vette le a szállítóról.  Abba aztán minden bele van pakolva, ami szem-szájnak ingere, kicsurog a küszöbnél a rengeteg extra, full az anyja mindenit, de igyekezzek, mert a fiúk lehet, hogy már holnap eladják és még egy ilyen felszereltségű gépet csak hosszas  könyörgéssel tudna kivasalni a gyárból. Ám azért tíz százalékot le kéne tenni előlegként, jegyezte meg mellékesen, kisbetűvel, hiszen az ilyesmi nem is annyira lényeges momentum… úriemberek között pedig pénzről – ha lehet ¬- szó se essék. Van valami adminisztráció, de az sem fontos. Az akarat, az adott szó a lényeg.

Ahogy belepillantottam az agyamba, egyből láttam, odabent az összes törpe összedugta a fejét, félrelökték az eddig szónokló marketingest és kérdőn néztek a gazdasági igazgatóra, aki gondterhelt ábrázattal lapozgatta Józsi /ez én lennék/ pénzügyi kimutatásait, egymásra hajtotta a bevétel és kiadás oldalát, majd közölte, a kettő nem fedi egymást. Valami hosszú távú tervezési stratégiáról, meg rentabilitásról, az egyenlegről, az államháztartás krónikus hiányáról, csődeljárásról kezdett papolni, de leintettem. Az efféle aggályoskodást nem tűrhettem, mégis én vagyok a „vezér”, ezér’ kézi irányításra kapcsoltam, rájuk dörögtem, mint Sztálin elvtárs a Kremlben: „akkor is!!!” Mit nekem ötéves adósrabszolgaság, mit nekem a fejem fölött állandóan egy lószőrön lógó Damoklész kardja, amikor ott a nagy biznisz, a havi negyven rongyot hozó matrica a kocsi oldalán. Gyerünk, csináljuk, hajrá!

Mentem a bankba, kivettem egyetlen maradék százasunkat, hónom alatt az asszonnyal, családunk egyetlen hitelképes tagjával beballagtam, mivel az én nyugdíjazási kérelmem valahol épp a nyugdíjintézet zegzugos vízi sikátorain gondolázgat. Papírmunka. Agyalakú címerpajzson vörös ködben ezüst autó kergeti a boldogság kék madarát – villant  belém.  Minek, s lehet-e ilyen idegállapotban alaposan, tüzetesen, szégyellnivaló szőrszálhasogatással elolvasni az orrod alá tolt szerződést, amikor fél szemmel az ügyintéző türelmesnek tűnő félmosolyát, másik fél szemeddel a tollával birizgáló ujjait lesed? Az idő pénz neki, ott az oszlopnál meg már fogpiszkálót rágva vár rá az újabb kuncsaft. Jó lesz így, írd alá mama nyilatkoztattam ki nemes egyszerűséggel. A többi háromszázat kölcsönkérjük a fiunktól, ő úgyis lakásra gyűjt, van neki. Hétvége, péntek délután. Hétfőig úgyse halad jottányit sem az ügy, így elég a százas, amiről a pénztárnál csak cetlit kapunk, hogy aszongya „üzembehelyezési díj”. Valahogy a szerződésből se jut nekünk otthoni rágódásra és a „jövendőbelinkkel” sem találkozhatunk, nincs rá idő!

Leülünk odahaza. Nem is akarjuk elhinni, hogy nemsokára a mi saját új kocsinkkal megyünk látogatóba a fiunkhoz. Aztán egyszercsak csöngetnek - életem párjának fejében belülről! - amit nálam a megvilágosodás fénye követ: hát hülyék vagyunk mi?  Mégis hogy képzeltük, hogy a nejem pedagógus fizetésére, plusz az én még ki sem számított, meg nem állapított nyugdíjamra verjük a nyálunkat? Öt évig havi ötven-hatvan rongy „sár” az én koromban? Mert kérem mi van, ha bedugul a kocsireklám? Ha nem tetszik a képem az ottani ügyintézőnek? Mi van, ha évtizedekig nem karamboloztam, de most beüt valami gikszer? Mi történik, ha csődbe megy a reklámos cég? Beledöglünk, hogy új kocsink van. Nem, ezt nem lehet…!   Hétfőn bemegyek, visszamondom, passz.

Úgy tettem. Bementem. Visszacsináltam. A főnök nem értette, nem ment a fejébe, mi ez a nagy pálfordulás? Érveltem, visszadobta labdát, megint elmagyaráztam, újból csak csodálkozott. Olvastuk-e, hogy a szerződés szerint neki járna az autó árának tíz százaléka bánatpénzként, ha az én hibámból hiúsul meg az üzlet? Kezdtem magam cudarul érezni: nem emlékeztem erre a passzusra. A vörös köd az agyamon. Az a ludas. Az takarta el ezt a csőbehúzócskát. Végül a direktor nagylelkűségében eltekintett ettől, „csupán” azt a befizetett száz lepedőt nyelte le. Hát így kell karácsony előtt elverni ennyi pénzt. Mintha a kandallóba újságpapír helyett ezzel fűtöttem volna be. Kitámolyogtam a szalonból és valami olyasmit mormolhattam, hogy az ilyen nagy marhának istállóban a helye, ott bőghetek a jászolnak, ha már így megfejtek. Az asszony a maga pozitív beállítottságával csak ennyit mondott: ezt még mindig olcsóbban megúsztuk, mintha a bank viszi el a kocsit és még végrehajtókat is a nyakunkra küldene, ha befuccsolunk.

Megúsztuk és én szent fogadalmat tettem, soha senki kedvéért nem kapkodom el az olvasást, soha nem ugrok bele semmiféle komoly vállalkozásba, míg körbe nem járom százszor a csalétket.  

Az én mesém eddig tartott volna, ha azóta megemésztettem volna, de ez nem megy. Ha csak rágondolok, erőt kell vennem magamon, hogy ne verjem a fejemet a falba..."

Egy kis megerősítés Gyarmati Úr leveléhez, egy vezess.hu cikk:
http://www.vezess.hu/hirek/ha_nem_tud_fizetni_ne/9442

Azóta Gyarmati Úr is olvasónk lett, és újra írt pár sort, amiben egy vízióját osztja meg velünk. Ha víziója valóság lenne, az AutósTITKOK kiadványra sokkal kevésbé lenne szükség! Higgyék el, nem bánnám!

"Van egy álmom

Nézd el nekem olvasóm, hogy ilyen maflaságokkal traktállak. Mi van abban, ha álmodozom? Azt mindenki teheti. Akad, aki világkörüli utazásról, van aki böhöm bankszámláról, megint más  drága ékszerekről, vagy luxuskocsikról  fantáziál. Én nem. Ne haragudj, hogy ennyire földhözragadt vágyammal zaklatlak. Nekem csak az kéne, ha bemegyek egy használtautó autókereskedőhöz…

- Tiszteletem uram, mivel szolgálhatok ? – kérdezné, amiben ugye nincsen semmi kunszt – Tán egy jó autó érdekelné, vagy csak úgy beugrott hozzánk, míg megérkezik a busza? Az se baj, legalább egy kicsit eldiskurálgatunk. Úgysincs kihez szólnom álló nap – panaszkodna – Tudja az az igazság, hogy mostanában nincs egy valamirevaló kocsi minálunk. 

- De ott az a bogárhátszínű, csakúgy ragyog – mondanám neki, hogy kicsit lelket öntsek bele – nézze, milyen gyönyörű vonalai vannak, a műszerfala meg fénylik a szépségtől…

- Hogyisne – vetné ellent – aztat jól befújtuk szilikonnal, a belsejét kiporszívóztuk és az üléshuzat alatt akkora plecsnik virítanak a kárpiton, hogy el se hinné. Én mondom magának, aki ezt megveszi, nem jut túl a sarkon, vagy ha szerencséje van, még tán a rendőrlámpáig is elér, de ott aztán lefullad és ha rálép a fékre, azzal nem ér semmit. Nem fog. Mi itt megbütyköltük, hogy azt higgye a kuncsaft, satuz, de esküszöm magának, százon eszik fél liter fékolajat, hogy a motorolajról ne is szóljak. Abból minden nap kell bele egy flakonnal. Kotyog a főtengely, a féltengely, a gömbcsuklók alig csuklanak, de majd én igen, ha ezt megveszi. A fenéklemezt jól lekezeltük alvázvédővel a rozsda miatt… Ha kicsit vastagabb a lába az átlagosnál, ne tegye a szőnyegre. Nem bírja el a súlyát és kilép alul, mint Frédi, a kőkorszaki szaki szok. Ne vessen rá szemet, ha jót akar. Ez a verda egy totál oxidmaxi.

- Hát az a másik, az a palacsintasárga? Azon még vonóhorog is van. Épp olyan kéne… - próbálkoznék, de a tulaj leint:

- Ha mindenáron ki akar dobni egy kalap pénzt az ablakon, csak nézelődjön, válogasson. Drága uram, az ég szerelmére húzzon el innen, ha jót akar, mert azt nálam nem talál. Itt minden kocsi egy határ simlisség. Ezekkel befürödne, higgye el!

Eddig tartott a vízióm. Tulajdonképpen csak azt szeretném, hogyha nem akarnának átverni lépten-nyomon, ha nem az lenne a cél, hogy minden romot a nyakamba sózzanak, ha nem csak addig állna a ház, amíg elmennek az ünnepélyes átadás vendégei, ha nemcsak a nemzetiszín szalag tartaná össze az épületet.
De jó is volna, ha egyszer valóban az igazat hallanám, amikor ilyen helyen böngészek. Addig is, amíg ez az álmom valóra válik, szeretnék minél több olyan autós titkot ellesni, amivel fölvértezhetem magam, hogy ne küldhessenek be az erdőbe csont nélkül.

Ezért örülök, hogy látómezőmbe került Holics Gábor AutósTITKOK című e-könyve. Most már csak az a dolgom, hogy megfogadjam remek tanácsait, hogy legyen erőm végigzongorázni azokat a lépéseket, amelyek nélkül tényleg védtelen lennék. Mert én mazsola vagyok ám autóvásárlás terén. Egy szép, nagy, jólfejlett balek. 

Vajon hányan vagyunk azok? Úgy hiszem, ebben a szakágban a dörzsöltebbek a pult másik oldalán állnak. "Ne olvadj el, ha távol, keleten lépten-nyomon rád mosolyognak. Ez nem a szeretet jele, csak szokás, vagy inkább álca", tanítgatott világot járt cimborám. Igaza van. "Ne akarj mindig megfelelni másoknak, mert elveszíted önmagad" – jut eszembe egy másik bölcsesség. Ha azt hiszed, hogy az eladó sajnál téged, amikor behúz a méregdrága csőbe, hatalmasat tévedsz. Én tudom, szót fogok fogadni az AutósTITKOK-nak, hiszen nem vagyok sem az idegeim, sem a pénztárcám ellensége."

Remélem Önök is ugyanúgy élvezettel (és együttérzéssel) olvasták Gyarmati Úr írását, ahogy én tettem.


Sajnos az autóvásárlás és a mindennapi autózás harcmezején számos lehetőség kínálkozik arra, hogy veszítsen akkora összeget, mint Gyarmati Úr, vagy akár annak többszörösét.


Ön már ismeri azt a forrást, ahonnan beszerezheti a kiadványt, amivel ezek ellen vértezheti föl magát! Ne várja meg a legközelebbi felesleges pénzkiadást, rendelje meg most az AutósTITKOK e-könyvet!


Üdvözlettel:
Holics Gábor